Ha elolvastok egy k-poppal kapcsolatos cikket vagy blogbejegyzést, rengeteg olyan kifejezésbe bukkanhattok, amik eddig ismeretlenek voltak számotokra és fogalmatok sincs, mit jelentenek. Ezek egy része ázsiai, más része angolszász kifejezés és a koreai popkultúra világában sokszor külön jelentésük van. Most megpróbáltam összeszedni nektek pár olyan szót és kifejezést, amikkel gyakran találkozhattok a k-pop világában. Ezeket nemcsak akkor érdemes ismerni, ha ti is k-pop rajongóvá szeretnétek válni, akkor is hasznosan jön, ha csak szeretnétek megérteni, k-pop fan barátotok/ismerősötök miről hablatyol össze-vissza. Hogy egy kicsit izgalmasabbá tegyük a bejegyzést, Viki és Andris is beszálltak, akik mindenféle háttértudás nélkül próbálták kitalálni, az egyes szavak mit jelentenek. Előbb az általuk kreált definíciókat olvashatjátok, majd megismerhetitek a szó tényleges jelentését.

BIAS
Viki szerint: kedvenc.
Andris szerint: crush
Mit jelent valójában? A biasod valójában tényleg a kedvenced: a számodra legkedvesebb/fontosabb tagot egy idolcsapatból illetjük ezzel a szóval. Egyszerre több csapatból is lehet persze kedvenced, sőt, beszélhetünk úgynevezett ultimate bias idolról is, aki az összes k-pop sztár közül a kedvenced.
Példamondat: Ki a biasod a BIGBANGből?

BIAS WRECKER
Viki szerint: amikor eltávolodsz a kedvencedtől?
Andris szerint: új crush az előző helyett
Mit jelent valójában? oké, oké, választottál egy kedvencet magadnak az adott csapatból, de időről-időre feltűnik egy tag, aki az adott videóban, fellépésen, interjúban valamiért magára vonja a figyelmed, mert a szokásosnál sokkal jobban néz ki, vagy máshogy viselkedik. Na, ő a te bias wrecker-öd, aki sokszor azt érezteti veled, őt jobban kellene szeretned, mint jelenlegi kedvencedet.
Példamondat: Az EXOból Chanyeol a biasom, de Sehun a bias wrecker-öm.

COMEBACK
Viki szerint: visszatérés
Andris szerint: újra crush
Mit jelent valójában? Bár az angol szó magyar jelentése jó kiindulási alap lehet, a comeback a k-pop elejében nem (csak) azt jelenti, hogy valaki egy hosszabb szünet után visszatér a zeneiparba. Koreában comebacknek hívunk minden olyan alkalmat, amikor valamelyik már debütált előadó új dallal/lemezzel jelentkezik, Amikor pedig az új dalt először adják elő valamelyik zenei showműsorban, azt hívjuk comeback stage-nek.
Példamondat: Már nagyon várom a BTS comebacket, az új album is biztos szuper lesz.

LEADER
Viki szerint: a csapat vezetője
Andris szerint: vezér
Mit jelent valójában? A leader tényleg az idolcsapatok vezető tagjára vonatkozik, akire a legtöbb felelősség hárul. A leaderekkel szemben elvárás, hogy karizmatikus vezetők legyenek és jól kezeljék a rájuk irányuló figyelmet és a csapat körüli felhajtást. Az ő feladatuk, hogy törődjenek a csapat tagjaival és figyeljenek rájuk, ha kell, tanácsokkal lássák el. Emellett hivatalos megjelenésekkor ők képviselik a csapatot, beszélnek díjátadókon és valamilyen szinten ők az ügynökség és a csapat közötti fő kapcsolattartók.
Példamondat: B.I az iKON leadere.

MAKNAE
Viki szerint: gőzöm sincs
Andris szerint: k-pop énekesnő
Mit jelent valójában? A koreai kultúrában nagyon fontos szerepet tölt be az életkor, így az idolcsapatok legfiatalabb tagjai, az úgynevezett maknaek mindg rengeteg figyelmet kapnak. Külön feladat nem jár a maknae-léttel, de a legfiatalabb tagok mindig a csapat bébijei maradnak. Mivel sokan a fiatalságot a cukisággal azonosítják, pár csapatban beszélhetünk álmaknaekről is, akik bár idősebbek az igazi maknaeknál, sokkal fiatalabbnak/gyerekesebbnek néznek ki.
Példamondat: Nem hiszem el, hogy Yugyeom a GOT7 maknaeja, Bambam sokkal fiatalabbnak tűnik.

VISUAL
Viki szerint: a különböző effektek, amik színesítik a videót (pl. bagoly)
Andris szerint: szép
Mit jelent valójában? A csapat szépségideáloknak leginkább megfelelő tagja. Ez egy hivatalos pozíció a csapatban, nem a rajongók választják, hanem a csapat egyik tagja így mutatkozik be debütáláskor. A visualek felelnek meg legjobban a koreai szépségideálnak, ők azok, akiket valószínűleg majd a legtöbb arckrémreklámra és divatfotózásra felkérnek.
Példamondat: Nem csoda, hogy Jaehyo a visual a Block B-ben, nagyon szép arca van.

SUBUNIT
Viki szerint: „alegység” alapján még nem tudom, mire kell gondolni, nekem a váltások jutottak eszembe a számokból
Andris szerint: méreten aluli ruhaviselet
Mit jelent valójában? A subunitok igazából csapatok a csapatban. Sikeresebb idolcsapatoknál előfordul, hogy egy-egy lemez erejéig a csapat egy kisebb része, 2-3-4 tag összeáll, és ilyen formációban állnak közönség elé. A subunit létrehozásának több oka is lehet, van, hogy a tagok más, alternatív stílusban szeretnének alkotni, vagy épp más nyelven énekelnek.
Példamondat: A Super Junior D&E a kedvenc subunitom, nagyon szeretem Donghae és Eunhyuk dalait.



AEGYO
Viki szerint: aranyos
Andris szerint: k-pop istenség
Mit jelent valójában? Az aegyo jelentése nagyjából annyi, hogy cukin viselkedni. Sok rajongó szereti, ha kedvenceik különböző cuki dalokat énekelnek, vagy cukin mosolyognak, elváltoztatott, cuki hangon beszélnek, vagy hasonló dolgokat művelnek.
Példa: ennél a videónál nem kell jobb példa.

HWAITING
Viki szerint: valami várása
Andris szerint: órákig való várakozás
Mit jelent valójában? A fighting! angol szó koreai kiejtése. Nagyon gyakran így buzdítják egymást a csapattagok, vagy az idolok a fanokat és fordítva.

CONCEPT
Viki szerint: azért minden számnak kell egy fő üzenet, mondanivaló, ez a concept
Andris szerint: koncepció
Mit jelent valójában? Amikor egy csapat új albummal jelentkezik (vagyis jön egy új comeback), a videóhoz és a lemezhez legtöbbször egy külön témát, conceptet találnak ki, ami nemcsak a klipben, de az élő fellépésekben is gyakran megjelenik. Ezek a conceptek az évek során rengeteget változhatnak, és akár teljesen szélsőségesek is lehetnek.
Példa: a VIXX híres az extrém conceptjeiről, érdemes megnézni a Voodoo Doll vagy az Error videóját.

ALL KILL
Viki szerint: amikor mindenki együtt énekel és király a hangzás
Andris szerint: az összes bandatag "gyilkos"
Mit jelent valójában? Bár én teljesen megvettem Viki definícióját, All Killről akkor beszélhetünk, amikor egy k-pop dal minden fontosabb zenei ranglistán az első helyen végez.
Példamondat: Örülök, hogy a GFRIEND elérte az all killt a Rough című dallal.

SUNBAE
Viki szerint: turné előtti izgalom
Andris szerint: napfénybébi (=crush)
Mit jelent valójában? A legtöbbször az angol senior kifejezéssel fordítják, a k-popban pedig a később debütált csapatok tagjai hívják így a náluk már tapasztaltabb, régebb óta a színpadon levő csapatok tagjait.
Példa: az NCT U tagjai sunbaenek hívják a SHINee tagjait.

NETIZENS
Viki szerint: azok a k-pop rajongók, akik online kommentelik, lájkolják, megosztják a videókat
Andris szerint: az internetes k-pop közösség tagjai
Mit jelent valójában? A citizen és az internet szavakból alkotott csodálatos  kombináció, legtöbbször az online jelenlévő rajongóra táborra értelmezhető, de vannak esetek, amikor egy enyhe negatív íz is jár a netizen szóval: sokszor ők azok, akik a bolhából is elefántot kerítenek és szeretnek "morális rendőrt" játszani.
Példamondat: A netizenek azzal vádolják a TWICE-t, hogy nem jó énekesnők.

SASAENG
Viki szerint: az az időszak, amikor éppen nem jön az ihlet, nem dolgoznak számon
Andris szerint: koncert, buli
Mit jelent valójában? azok a rajongók, akik nem tudják, hol a határ, és a szenvedélyes rajongásukkal már az idolok életét is veszélyeztetik/tönkreteszik. Ők azok, akik mindenhova őrült módjára követik kedvenceiket, sokszor zaklatják őket még otthonukban is.
Példamondat: A sasaeng rajongók a múltkor az utcán kergették az SNSD tagjait.

DAEBAK
Viki szerint: egy olyan aláfestés a számokban, ami kizárólag a k-pop műfajra jellemző
Andris szerint: férfi szemfesték
Mit jelent valójában? Jackpotra szokás fordítani, gyakorlatilag mindenre használható, ami nagyon király
Példamondat: Ez a dal nagyon daebak lett.

FANCHANT
Viki szerint: ifjú rajongó, aki ismerkedik a stílussal
Andris szerint: rajongók éneklése
Mit jelent valójában? A k-pop előadók fellépésein jellemző a magyarul csodásan szervezett buzdításra fordított fanchant: a rajongók a dalok előre meghatározott részeinél egyszerre hangosan kántálnak: vagy a dalszöveg egy részét, vagy a csapat nevét, vagy a tagok neveit egymás után. Ez elég menőn tud hangozni és kinézni is.
Példa: itt egy összeállítás a legmenőbb fanchantekből

CF
Viki szerint: contact fellow= olyan rajongó, aki rendszeresen kommunikál a csapattal
Andris szerint: commercial forum
Mit jelent valójában? bár nagyon élném a contact fellowt is, a CF igazából a commercial film, vagyis a reklám rövidítése. Sok idolt felkérnek ugyanis valamilyen termék vagy szolgáltatás reklámozására.
Példa: A BTS CF-je miatt drasztikusan megnőtt a BBQ csirke fogyasztása.

MV
Viki szerint: my VIP: közeli rokonok, barátok, ismerősök, akik VIP kategóriába sorolhatóak
Andris szerint: maximum volume
Mit jelent valójában? Az MV a Music Video rövidítése, a videók ezzel ( MV vagy M/V alakban) kerülnek fel a videómegosztó oldalakra.
Példa: mondjuk ez a videóklip

FAN SERVICE
Viki szerint: arra vonatkozhat, hogy szerveznek valami programot, eseményt a rajongók számára, ahol személyesen is lehetőségük van találkozni velük
Andris szerint: a koncert után félájult rajongókat ápoló intézmény
Mit jelent valójában? Minden olyan cselekvés, vagy megnyilvánulás, amit egy csapat vagy valamelyik tagja a rajongók kedvéért tesz, akkor is, ha az a szereplésük, fellépésük szempontjából nem releváns. Ilyenek sokszor a koncert közbeni érintések és ölelések, a póló nélküli fellépések, vagy a k-drámák esetében a zuhanyjelenetek, amik a történetet nem viszik előre, de a rajongók igényeit kielégítik.
Példa: itt egy csodás összeállítás

ROOKIE
Viki szerint: az időszak amikor a legjobb számok vezetik a toplistákat
Andris szerint: egy tánctípus
Mit jelent valójában? Azok az előadók a csapatok, akik csak nemrég (leginkább ebben az évben) debütáltak, és újak még a k-pop iparban.
Példamondat: A KNK az egyik legígéretesebb rookie csapat idén.

SELCA
Viki szerint: a solo részek a számokban („szelkázik")
Andris szerint: koreai betű
Mit jelent valójában? A selca a selfie Koreában használt megfelelője.
Példamondat: Csinálunk egy selcát? Selcázunk egyet?

A Know Your Bands sorozat mai részében Viki és Andris a változatosság kedvéért ismét egy fiúcsapattal ismerkedik majd meg. A Super Junior neve - a BIGBANGhez hasonlóan - már ismerősen csenghet, ha beleolvastatok valamelyik k-pop töri bejegyzésbe, vagy végigfutottatok a legnépszerűbb k-pop dalok listáján. Most rajtunk a sor, hogy egy kicsit jobban beleássuk magunkat a Super Junior fiúk életébe és zenéjébe és megismerhessük az olyan nagy sikerű dalokat, mint a Sorry, Sorry vagy a Mr. Simple.

El is érkeztünk a blog talán legfontosabb sorozatához, a Know Your Bandshez. Ezekben a posztokban a k-popot nem ismerő Viki és Andris egy-egy koreai idol group pár dalát és videóját, illetve rövid bemutatását kapja meg tőlem, Fannitól, azzal a feladattal, hogy írják le első benyomásaikat, próbálják meg értékelni az adott csapatot és a végignézett videókat, végighallgatott dalokat. Ezeket a véleményeket elolvashatjátok itt a blogon is, de Fanni is itt lesz, hogy egyrészt bemutassa az adott csapatot, másrészt pedig megossza, ő miért is szeretett meg egyes videókat, dalokat és tagokat. A bejegyzésekben tehát egyszerre szórakozhattok ti is az első benyomásokon és tudhattok meg fontos dolgokat egy-egy idolcsapatról.



Az első ilyen bejegyzéshez a 2006-ban debütált BIGBANGet választottuk, akik a legjelentősebb idolcsapatokhoz tartoznak Dél-Koreában és Ázsián kívül is a legismertebbek és legelismertebbek. A Time például épp a napokban nevezte őket a One Direction hiányában a legnagyobb fiúbandának - bár egy olyan csapatot, ahol a tagok nagy része már közelebb áll a harminchoz, mint a húszhoz, mennyire nevezhetünk még boybandnek, külön vitát érdemelne. A Fantastic Baby videója már 200 millió megtekintés felett jár, a top 100 legnézetebb k-pop videó közül több, mint 20 a BIGBANGhez vagy tagjaihoz köthető, 2011-ben pedig még MTV EMA díjat is hazavihettek.

Rengeteg siker van már a hátuk mögött és meghatározó szereplői most már nemcsak az ázsiai, hanem lassan az amerikai és nyugat-európai zenei világnak is. Ennek ellenére Viki és Andris még nem találkozott velük, így mindenféle előismeret nélkül kellett kommentálniuk a csapat három videóját, a Fantastic Babyt, a Bang, Bang, Banget és Losert.

Ha még nem olvastátok volna, de úgy érzitek, szeretnétek kicsit többet tudni a csapatról a véleményeink előtt, érdemes végigfutni EZT a bejegyzést.

De miért szerethető a BIGBANG?
Egy kicsit megpróbálom összefoglalni, én miért szerettem meg a csapatot, és miért tartom őket a mai napig az egyik legfontosabb k-pop idolcsapatnak. Valószínűleg elfogult vagyok és magyarázom a bizonyítványom, de ezt a kockázatot vállalom. Ha más véleményre vártok, szerintem Vikitől és Andristól megkapjátok majd. Először is, mindig is tudtam értékelni, ha valakiben van alázat és a belét kidolgozza azért, hogy jobb legyen és ez szerintem a BIGBANGre (is) jellemző. Aztán nagyon szeretem, ahogy szépen lassan leépítik a legtöbb emberben élő sztereotípiákat: debütálásukkor nem kifejezetten hívhattuk őket szépfiúknak, T.O.P messze van attól, hogy tehetséges táncosnak hívjuk, G-Dragon szerzi a dalaik nagy részét, így nehéz őket azzal vádolni, hogy az ügynökség által kiállított robotok. Nagyon fontos a divatra és stílusra gyakorolt hatásuk: GD szerintem a létező összes hajszínt kipróbálta már, nem fél úgy öltözködni, ahogy kedve tartja, és mostanra olyan stílusikonná vált, hogy nemcsak Ázsiában utánozza őt mindenki, de Lagerfeld is az egyik múzsájának tartja.

Van egyrészt tehát a határfeszegetésük és az elvárásoktól való eltérésük, ami nagyon szerethetővé teszi őket. De persze ezzel nem mennénk semmire, ha a zenéjük hallgathatatlan lenne, és ilyen szempontból sokkal könnyebb 2016-ban megírni ezt a posztot, mint mondjuk 2012-ben lett volna. Kétségtelen, hogy a csapat első évei egy az egyben visszavisznek minket a kilencvenes évek fiúcsapatainak popdallamaihoz, még ha sokan a korai időszakukat a Black Eyed Peas hip-hopjához hasonlítják. Nem mondom, hogy minden nap mondjuk a Liesra vagy a Sunset Glowra bulizok, de azt bevallom, hogy előhoz belőlem egy olyan nosztalgikust érzést, ami miatt még akkor is szívesen hallgatom ezeket a dalokat, ha tudom, hogy nem a zeneipar csúcsai. Valahogy ugyanez a helyzet a Fantastic Babyvel is: amellett persze, hogy elképesztően fülbemászó az a dal és nem tudom kiverni a fejemből, lenyűgöz, hogy a klip összes hülyeségét be merték vállalni, és az istenért is, iszonyat jókat lehet bulizni erre a számra (tapasztalat).

Viszont az, ami az Alive óta történt, szerintem zeneileg is figyelemreméltó. Alapból az a merészség, hogy Daesung kihozott egy trot albumot a 2000-es években, aztán Seungri GG Be-je, ami szintén teljesen más stílust képvisel, T.O.P és a Doom Da Da, ami az egyik legfurcsább videóklip, amit életemben láttam, de a rap elképesztően menő... és akkor még nem is említettem GD és Taeyang albumait, amik abszolút versenyképesek lennének a nemzetközi piacon is. A Good Boyra pedig nincsen jobb szó, az a dal egyszerűen menő... és egy abszolút klubsláger, amit simán lehetne adni bármilyen buliban. A MADE pedig szerintem a tavalyi év egyik legfontosabb albuma volt és nem csak Ázsiában. A Bang Bang Bang ismételten egy ultimate partisláger, a Loser szövege gyönyörű és bármikor megsirat, a Bae Bae videója elképesztően különleges és maga a dal is eléggé one of a kind, de a személyes kedvencem a Sober. A We Like To Party bármilyen baráti nyaralás himnusza lehetne, a Let's not fall in love pedig szerintem sokakat megfoghat melankóliájával. A Zuttert pedig szavakba sem tudom önteni, mennyire szeretem, az abszolút őrültség + savage dalszöveg kombináció engem mindig megvesz. De amit a legjobban becsülök, hogy a BIGBANG mindig képes a megújulásra: 10 év után  még talán frissebbek és aktuálisabbak, mint valaha, és amit csinálnak, abszolút hatással van a zenei világra. Hihetetlennek tartom, hogy valaki ennyiszer megújuljon és alkalomról alkalomra jobb legyen, a fiúknál mégis ez a helyzet. Arról nem is beszélve, hogy milyen energiákat mozgatnak meg a színpadon, milyen élénken kommunikálnak a közönséggel és mennyire élvezhető és szórakoztató minden fellépésük.

A történethez persze hozzátartozik, hogy az öt srác szerintem emellett remek ember és tiszteletreméltó, tehetséges művész is, akik mögött nagyon sok küzdelem van, és a kitartásukért és a szorgalmukért mindig is becsülni fogom őket. A személyiségük szinte külön bejegyzést érdemelne, nagyon szórakoztató figurák, és olyan emberek, akikre egyszerűen nem lehet nem odafigyelni. A nyugati előadók nagyon sokat tanulhatnának szorgalomról és alázatról, meg a rajongók megbecsüléséről a BIGBANGtől.

Milyen dalokat fogunk véleményezni?
Mivel szerettem volna megkímélni Vikit és Andrist a gyerekkori nosztalgiától, így a három dal kiválasztásakor inkább a BIGBANG eddigi pályafutásának második felére koncentráltam. A Fantastic Babyt, a csapat eddigi legnagyobb sikerét persze nem hagyhattam ki a végső trióból, így a többiek ezzel kezdik majd az ismerkedést. Ezt követi a tavalyi év legnézettebb k-pop videója, a Bang Bang Bang, végül pedig, hogy egy kicsit a fiúk softabb oldalát is megfigyelhessük, a szintén 2015-ös Losert ajánlottam a többieknek. Abszolút nem állítom, hogy ennyivel megismerhető lenne a BIGBANG és tagjainak munkássága, de kezdetnek ez pont megfelelő lesz.

Fantastic Baby (2012)




Viki szerint: Wooow. Ez volt az első K-pop műfajú videó a youtube-on, amit valaha láttam. Először nagyon furcsa gondolataim támadtak. Nem tudtam hova tenni azt a sokféle stílust, ami szembe jött velem. Történelem? Metál világ? Társadalmi problémák (a „tömeges rendbontásnál”)? Szerintem bulizós, lazító számnak számít. A ruhák nem igazán tetszettek, de figyelemfelkeltőek, mindenesetre.

Andris szerint: A Psy-őrület óta ez az első k-pop szám, amit meghallgattam, és így elsőre elég sok volt. A zenéhez túl sok mindent nem fűznék hozzá, semmivel sem rosszabb egy átlag amerikai popslágernél, a drop nekem kicsit LMFAO-s. A klip viszont, ami legalább akkora szerepet kap a produkcióban, mint maga a zene és a szöveg (nem tudtam eldönteni, hogy angolul vagy koreaiul, esetleg ezeket váltogatva énekelnek-e), megér egy misét. Ilyenfajta vizuális sokk ritkán éri az embert. Nagyon színes ruhák/hajak, nagyon sok fémtüske, nagyon túljátszott szenvedélyesség, az egész nekem nagyon-nagyon sok. Ha jól értelmeztem a videó cselekményét, a maszkos fiatalok megküzdenek a zene elnyomását képviselő rohamrendőrökkel, majd buliznak egy jót a bigbanges fiúkkal. Persze nem is ez a lényeg, a klip nagy részét a tagokról készült izmos/szexi/szép/vad felvételek teszik ki. Mindenesetre a Youtube-on megnézték 220 millióan, és több mint egymillióan lájkolták is, ami jól mutatja, hogy mennyire népszerűek.

Bang Bang Bang (2015)




Viki szerint: A ruházat szintén extravagáns. Lehet, hogy azért, mert kevés, a műfajhoz tartozó videót néztem még meg, de zenei váltások különösen erősnek, élesnek tűnnek. Vannak részek, amik kifejezetten tetszenek benne, azt hiszem, kicsit jobban bejön a Fantastic Baby-nél. Erre talán buliznék is!

Andris szerint: Nem tudom, hogy csak a Fantastic baby vitte feljebb az ingerküszöbömet, vagy ez a videó már nem olyan vészes, de ezen már nem akadtam ki. A zene is jobb valamivel, sőt a refrén alatti trapes cucc kifejezetten tetszik, bár a srác hangja nagyon idegesít. A klip egyébként borzasztóan eklektikus, elég összefüggéstelenül követik egymást a jelenetek a ganxtás kocsipattogtatástól az indián fejdíszes motorozásig. Összességében szerintem ez a szám hallgathatóbb, és az egésznek van egy húzása, akár még buliznék is rá. A húgomnak viszont nem tetszik :(


Loser (2015)




Viki szerint: Erre a dalra mondanám azt először, hogy tetszett! Tetszik a refrén, kicsit harmonikusabb a hangzásvilága. Ennek a videónak a nézettsége alacsonyabb, mint az előző kettőé, de ez minden bizonnyal a téma miatt van. Az érzelmek ilyen heves kimutatását kicsit talán túlzásnak tartom.


Végül arról is faggattam egy kicsit Vikit és Andrist, mi a véleményük a csapatról a három dal után és szerintük miért ilyen sikeres a BIGBANG.

Viki szerint: Nos, nekem beletelt egy kis időbe, mire letisztult előttem a BIGBANG, mint csapat. Annyira egyediek és újak számomra, hogy nem is jut eszembe más fiúbanda, akikkel össze tudnám őket hasonlítani. A kpop stílusról hallva, valahogy pont az ilyen különlegesség, extravagánsság jutott eszembe. Az imidzsük is annyira egyedi, kevert, hogy szinte már összeáll.
Annak, hogy ez a banda ilyen sikeres, több oka is lehet. Egyrészt a stílusuk tényleg nagyon egyedülálló; extrémek, bevállalósak, abszolút nem törődnek a külvilág elvárásaival, valószínűleg ezért tudnak újat teremteni, mind stílusban, hangzásban, megjelenésben, talán világnézetben is. A Loser-hez hasonló lassabb, dallamosabb számokat hallgatnék még tőlük szívesen.

Nem menekültök meg a három C legújabb kiadásától sem. Ahogy az lenni szokott, most is választottam nektek egy cuki, egy menő és egy őrült k-pop videót, hogy így is minél több előadót és dalt megismerhessetek a blogon keresztül. A véletlen összjátéke, de a mai részre pont három lánycsapat dala jutott, így egy kicsit ellensúlyozzuk a fiúk túlsúlyát, ami az utóbbi időben jellemző volt. Vágjunk is bele!

Az előző részek tartalmából: Az "évad" elején megismerkedtünk a koreai könnyűzene múltjával a világháborúktól egészen a nyolcvanas évek végéig, majd a második részben sorra vettük az első igazi k-pop előadókat, s az első generáció tagjait. A harmadik részben már a huszonegyedik században találtuk magunkat, és megismerhettük a második generáció tagjainak legfontosabb fiúcsapatait. A korszak azonban nem lett volna teljes a girl groupok, vagyis lánycsapatok nélkül, itt az ideje tehát, hogy egy kicsit rájuk irányítsuk a reflektorfényt. Jöjjenek a második generáció legjelentősebb női előadói!

A koreai pop királynője
Bár a k-pop alapvetően inkább a lány és fiú idolcsapatoknak köszönhette legnagyobb sikereit Ázsiában, a 2000-es évek elejének egyik legmeghatározóbb előadója a 2000-ben, 14 éves korában debütáló Kwon Boa volt. A leányzónak ráadásul sikerült az is, ami az egyik legfontosabb célkitűzése volt az új évezred elejének: meghódította a Japánt, és a szigetország és Korea között felálló ellentétek ellenére hatalmas sikereket ért el a szigetország lakóinál is. Boa az SM Entertainment ügynökségnél debütált, s tagja is maradt, sőt, részvénye is lett. 2008-ban még Amerika meghódításával is megpróbálkozott, itt azonban már nem sikerült átütő sikereket elérnie.



Girl's Generation: akiket mindenki ismer
Az SM Entertainment természetesen próbálkozott lánycsapatok elindításával is fiúcsapatai sikerei mellett. A The Grace nem hozta be a hozzá fűzött reményeket, a Girl's Generation viszont sokkal nagyobb karriert futott be, mint arra ők maguk számítottak volna. 2007-re tehető a 9 tagú lánycsapat debütálása, de az igazi nagy sikerig egészen 2009-ig kellett várni. Akkor jelent meg a Gee videóklipje, ami hihetetlen népszerűségre tett szert, az egyszerű dal és a cuki videóklip a még cukibb tánccal kilenc hétig trónolt a Music Bank listájának élén. 2010-re sikerült a japán piacot is bekebelezniük: több, mint 500 ezer példányban keltek el az SNSD lemezek a szigetországban. 2013-ban pedig a nemzetközi média is figyelmet fordított rájuk: ebben az évben nyerték meg a Youtube Music Awards díjátatón az év videójáért járó díjat, és az I Got A Boy így már nemcsak Ázsiában, de Amerikában és Európában is egyre népszerűbb lett, a mai napig a legnézetebb k-pop videók közé tartozik a Geevel együtt. Az SNSD a mai napig a legismertebb és legnépszerűbb lánycsapat Dél-Koreában.

Wonder Girls: élet a Jonas Brothers előzenekaraként
Szintén 2007-ben debütált a Wonder Girls formáció, de a JYP Entertainment ügynökségnél. Az öttagú csapatban a kezdeti felállás óta már több tagcsere is történt. Az első sikereket a Tell Me és a So Hot hozták, a Tell Me egyszerű koreográfiája nagyon népszerű lett Koreában, rengetegen táncoltak rá és táncolnak rá a mai napig. Az igazi áttörést viszont nem ez a két dal, hanem a Nobody jelentette. 2009-ben aztán Amerikában is szerencsét próbáltak a lányok, de hiába voltak a Jonas Brothers előzenekara és került a Nobody angol verziója a Billboard Hot 100 listára, nem vált valóra számukra sem az amerikai álom, sőt, koreai népszerűségük is megkopott, mire visszatértek Ázsiába. A csapat egyik tagja, Sunye 2013-ban férjhez ment, a csapat pedig szünetre. 2013-ban Sohee a BigHit Entertainmenthez szerződött, hogy a színészi karrierjére koncentráljon, de nem szakította meg teljesen a kapcsolatot a JYP-vel. 2015-ben tért vissza a Wonder Girls kicsit eltérő felállásban Reboot című albumukkal.

KARA és Brown Eyed Girls: kisebb sikerek
Bár a második generáció tagjai közül kiemelkedik az SNSD és a Wonder Girls, nem szabad elfelejtenünk a KARA formációt sem. A KARA 2007-ben debütált a DSP Media ügynökséggel, a jelenleg négytagú csapat is több tagváltáson is átesett az évek során. Az első nagy sikert 2009-ben érték el Revolution című albumukkal. Ezen az albumon található meg legnépszerűbb daluk, a Mister, ami koreográfiájával egész Ázsiában ismertté tette őket. Így sikerült 2010-től Japánban is egyre több lemezt eladniuk és kedvencé válniuk. 2016-ban több tagnak is lejárt a szerződése a DSP Mediaval, amit nem újítottak meg, ennek ellenére a tagok szerint nincs szó feloszlásról, szeretnének a jövőben is együtt dolgozni. Szintén kiemelkedik még a korszakban a Brown Eyed Girls, a lánycsapat 2006-ban debütált. 2008-ban váltak igazán népszerűvé L.O.V.E. című dalukkal, de a 2009-es Abracadabrát tekinthetjük legsikeresebb számuknak. Ők sokkal szexibb és kihívóbb klipeket és számokat készítettek, mint kortársaik, ezért sokszor kritika érte őket. A tagok mostanában szóló produkcióikra koncentrálnak.

A következő bejegyzéssel kezdődik csak az igazi móka a blogon és végre megtudhatjátok, mit gondol Viki és Andris egy-egy k-pop csapat számairól. Ahhoz azonban, hogy tájékozottak lehessetek, érdemes előtte röviden megismerni a BIGBANG történetét. Pár pontban röviden összeszedtem nektek, amit Korea egyik legismertebb idolcsapatáról tudni érdemes, erre a bejegyzésre érdemes tehát akkor is visszatérnetek, ha esetleg megtetszik nektek a csapat valamelyik dala és szeretnétek mindent megtudni a BIGBANGet alkotó öt srácról.

Ha eddig úgy éreztétek, nem kötnek le titeket a k-pop töri bejegyzések, mert egy olyan rejtélyes múltról szólnak, amihez nem sok közötök van, akkor jó hírrel jöttem: ebben a részben már a huszonegyedik század k-pop előadóival fogunk foglalkozni. Az első rész összefoglalta a k-pop előzményeit a nyolcvanas évek végéig, a második részben az első generáció tagjaival foglalkoztunk, azaz azokkal a csapatokkal, akik 2000-ig debütáltak, most pedig a 2000-es évek első felén lesz a hangsúly. Itt az ideje megismerni a második generáció fiúcsapatait, ahol már sokkal több ma is ismert szereplővel találkozhatunk! A negyedik részen pedig újra a lányokra kerül a hangsúly.

TVXQ: hatalmas siker, sok tanulság
Az SM Entertainment indította útjára az öttagú TVXQ formációt még 2003-ban, amikor acapellacsapatként jelentek meg a közönség előtt. A koncepciót azonban gyorsan maguk mögött hagyták, rajongói táboruk pedig gyorsan növekedésnek indult. A rajongótábor, a Cassiopeia ráadásul hatalmas ellenállást mutatott, amikor 2004-ben felvetették, hogy az egyik tagot lecserélik. Hála a kitartó és rendkívül makacs fanoknak, minden maradt a régiben, a TVXQ pedig 2007-re nemcsak Koreában, hanem Japánban is nagy népszerűségnek örvendett, olyannyira, hogy koreai fiúcsapatként először adtak koncertet a Budokanban és a Tokyo Dome-ban.
A nagy siker és a hatalmas rajongótábor ellenére a TVXQ története szomorú fordulatot vett.2009-ben a csapat három tagja, Jaejoong, Yoochun és Junsu beperelte az ügynökséget, mert szerződésükben egyenlőtlen, az emberi jogokat sértő tételek voltak, s miután megnyerték a pert, a csapatnak és a kiadónak is búcsút intettek. A TVXQ-t a két tag, Yunho és Changmin vitték tovább. A TVXQ-t elhagyó fiúk megalapították a JYJ együttest, s bár régi ügynökségük, az SM mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse őket, mégis sikerült befutniuk.



Super Junior: sorry, sorry
Az SM Entertainment másik sikeres fiúcsapata, a Super Junior 2005-ben debütált, 12 taggal. Az eredeti koncepció szerint a tagok folyamatos rotációval cserélődtek volna, az SM azonban ismét a rajongócsapat, jelen esetben az E.L.F ellenállásába ütközött, így erről a tervükről lemondta, s az eredeti tagok folytatták a munkát. 2006-ban új taggal bővült a Super Junior, s bár a rajongók eleinte Kyuhyunnal szemben is ellenségesek voltak, később sikerült elfogadni az új előadót. Az U című dal volt az első sikerük, ám a Super Junior fiúk nemcsak a zene terén jeleskedtek: showműsorokban lettek műsorvezetők, sorozatokban és filmekben szerepeltek, többen modellkedtek is. Az évek során az SM több subunitot, kisebb csapatot is alakított a Super Junioron belül, a legnagyobb felfordulást ezek közül a kínai piacra specializálódott Super Junior-M okozta, mivel az ügynökség két új tagot, Zhoumit és Henryt is hozzácsapta a subunithoz. Ez persze kiverte a biztosítékot a rajongóknál, akik több platformon is tiltakoztak, az SM-nek pedig még nyilatkozatot is kellett kiadnia, hogy a két új fiú nem lesz az eredeti Super Junior tagja.A TVXQ-hoz hasonlóan a Super Junior is 2009-ben élte meg a legnagyobb krízisét: előbb Han Geng hagyta el a csapatot egészségügyi okokból és depressziója miatt, majd Kibum jelentette be, hogy inkább színészi karierrjére koncentrál. A Super Junior megmaradt tagjai azonban ezután érték el igazi nagy sikereiket: a Sorry, sorry vagy a Mr. Simple nemcsak Ázsiát hódította meg, de Nyugaton is sokan felfigyeltek rá. A Super Junior a mai napig aktív, bár jelenleg többen katonai szolgálatukat töltik.

Amellett, hogy a koreai popkultúra rengeteg érdekes történettel és információval, na meg persze dallal láthat el minket, nem szabad elfelejtenünk a szórakozást sem. Mai posztomban ezért egy gif kihívást fogok csinálni, amihez csak és kizárólag az elmúlt hónapokban felhalmozott k-pop animációimat használhatom fel. Nem kell aggódnotok, már most több száz kép pihen az erre feltartott mappában, így kicsi annak az esélye, hogy egyszer csak kifogynék a gifekből. Aki még nem találkozott volna ezekkkel a GIF kihívásokkal, a lényeg nagyon egyszerű: egy bizonyos szabály szerint kerülnek majd random gif reakciók minden kritérium után, amik vagy nagyon találóak lesznek vagy egyáltalán nem - és ettől talán majd viccessé válnak. De akár úgy is definiálhatnánk ebben az esetben, hogy egy indok arra, hogy sok mozgóképet tölthessek fel koreai fiúkról.



A szabályok: Minden ötödik GIFet kell posztolnom, és értelemszerűen nem hagyhatok ki semmit és nem válogathatok.

Múlt héten már megismerkedhettetek a módszerrel, amivel igyekszünk hétről hétre random k-pop előadókat és dalokat bemutatni: ez az úgynevezett három C sorozat, ahol minden részben kiválasztunk egy cuki (CUTE), egy menő (COOL) és egy őrült (CRAZY) k-pop videót és röviden elmondjuk, amit a dalról és előadóikról tudni érdemes. Jöjjön hát a három C második része, egy kis csavarral.

Most ugyanis nem három különböző előadó egy-egy dalát válogattuk össze, hanem egy csapatra koncentráltunk, akik rövid pályafutásuk során máris mindhárom kategóriába befértek. Az IKONnak nem volt egyszerű útja a debütálásig, és ekkor még finoman fogalmaztunk. A héttagú fiúcsapat hat tagja előbb a WIN nevű tehetségkutatóban mérte össze magát egy másik csapattal a YG Entertainment főnöke előtt, a tét pedig a debütálás volt: a fiúk vesztettek, ám a két rapper, B.I és Bobby elindultak a Show Me The Money tehetségkutató harmadik évadában és Bobbynak sikerült is megnyernie. Az ügynökség vezetője ekkor újabb túlélőshowt hozott létre a fiúknak: a Mix and Match során új ideiglenes tagok csatlakoztak az eddigiekhez, s végül kilencükből került ki az iKONt  alkotó hét srác: B.I, Bobby, Jinhwan, Yunhyeong, Junhoe, Donghyuk és Chanwoo. A sok megpróbáltatás ellenére tehát tavaly végre debütálhatott az iKON a YG Entertainment ügynökségnél 2015 szeptemberében.



CUTE: iKON - My Type
A My Type volt az első dal, amivel a csapat a színre lépett, és egyből sokkolta is a közönséget. Azok ugyanis, akik követték a fiúkat a különböző valóságshowkban, egyáltalán nem egy kellemes midtempo szerelmes dalra számítottak cuki koncepcióval, a My Type viszont mégis ilyenre sikerült: a pasztelszínektől és a fiúk mosolyától igazán édessé vált a videó, a dal pedig ilyenkor tökéletes a romantikus ábrándozáshoz vagy egy sétához a napsütésben. Persze az óriás skittles zacskót ábrázoló párna és a nyugodtan befalatozott hamburgerek is hozzáraknak az összhatáshoz, de mindent visz, amikor a srácok öltönyben jelennek meg a képernyőn.

Oké, oké, hogy a blogban felemlegetjük a múltat és beszélünk az elmúlt évek legfontosabb csapatairól és dalairól, de mi lesz a friss húsokkal? Kik azok, akik 2016-ban menőnek számítanak? Kik uralták az év első harmadát? Vagy csak melyek azok a friss dalok, amik a blog írójában az elmúlt hónapokban mély nyomot hagytak? Ha elsősorban a k-pop jelene érdekel és arra koncentrálnál, mik a legfrissebb újdonságok, akkor ezt a bejegyzést neked találták ki. Összeszedtem 10 dalt az elmúlt pár hónapból, ami valamiért nagyon megtetszett és legszívesebben mindenkivel meghallgattatnám.

10. MAMAMOO - Taller Than You
A MAMAMOO dala első hallásra nekem egészen meglepő módon Eminemet idézte fel a We Made You korszakából. Igen, Dél-Korea az, ahol olyan girl groupok is felbukkannak a semmiből, akik egy-egy dalukkal Eminemet idézhetik. A négytagú lánycsapat a Rainbow Bridge World ügynökség égisze alatt debütált még 2014-ben, a Taller Than You-val pedig első nagylemezüket, a Meltinget promózták még februárban. Bár az albumról nem ez lett a legnagyobb siker, én mégis sokkal jobban megszerettem, mint a You're The Best című dalukat, mert a szám kellően pimasz, fülbemászó és a szövegével szerintem minden alacsony lány és fiú 100%-ban együtt tud érezni.


9. KNK - Knock
Március elején debütált a YNB Entertainment öttagú fiúcsapata, a KNK, és engem abszolút megvettek első dalukkal, a Knockkal. Amellett persze, hogy nem mehetünk el a hatalmas eyecandy faktor mellett (innen jelezném minden lánynak, aki épp új kedvenc fiúcsapatot keres, hogy érdemes a fiúkra vetni egy pillantást), a fiúk elképesztően tehetségesek, borzasztóan erős hangi adottságokkal rendelkeznek, amit már több rádióműsorban is megmutattak. A Knock pedig egy erőteljes dal arról, hogy fognak ők a zeneszeretők életébe is betörni. Már itt kopogtatnak az ajtón, szerintem érdemes beengedni őket.

A múlt héten megismerkedhettetek a k-pop huszadik századi előzményeivel, az angolszász népdaloktól a troton keresztül eljutottunk egészen a nyolcvanas-kilencvenes évekig, amikorra a nyugati popzene már jelentős befolyást gyakorolt a koreai előadókra, de a balladák is hatalmas népszerűségnek örvendtek. A Kis k-pop töri második részében az első k-pop csapatokat és úgy összességében az első generációt vesszük egy kicsit górcső alá, persze csak röviden, tömören, hogy könnyen emészthető legyen és ne váljon ez a bejegyzés sem egy történelemkönyv lapjává.

Seo Taiji and The Boys
Kicsit talán különös, de mai utazásunkat a koreai popzene múltjában egy metálegyüttessel kezdjük. Jung Hyuncheol, akit a legtöbben csak Seo Taiji-nek ismernek, ugyanis Dél-Korea feltételezhetően első heavy metal bandájában, a Sinawe formációban kezdte pályafutását 1986-ban. Már az első albumuk is rettentő népszerű volt, több, mint 400 000 példányban kelt el, a metálbanda azonban mégis feloszlott 1991-ben. Seo Taiji sem tétlenkedett, s Yang Hyunseok és Lee Juno társaságában megalapította a Seo Taiji and The Boys csapatot, s 1992-ben ki is adták első kislemezüket, ami teljes mértékben felrázta a koreai könnyűzene életét. A debütáló I Know című daluk akkora siker lett, hogy 17 héten keresztül uralta a lejátszási listákat, pedig a techno, dance és hip-hop alapokat is ötvöző szám akkor még nagyon szokatlannak számított Koreában. A későbbi albumaik is hasonlóan sikeresek lettek, még akkor is, ha évről évre egyre inkább a rockzene felé fordultak és szövegeik is egyre provokatívabbak lettek. Negyedik albumukat társadalomkritikus szövegeik miatt majdnem be is tiltották, s a csapatot sátánista üzenetek közvetítésével vádolták. A csapat viszont nem volt hosszú életű, mindössze négy év után, 1996-ban be is jelentették feloszlásukat. Seo Taiji az Egyesült Államokba utazott, majd később sikeres szólókarriert épített fel Koreában, Yang Hyunseok pedig ügynökséget alapított, a YG Entertainment pedig mára Dél-Korea egyik legjelentősebb ügynökségévé vált.

Az első generáció
A dél-koreai idolcsapatokat és előadókat az alapján osztjuk generációkba, hogy melyik évben debütáltak. Bár maga a műfaj is csak épphogy húsz éves, mégis már több generációt számolhatunk. Az első generáció tagjainak azokat az idolokat tartjuk, akik 1996. és 2000. között léptek a nagyközönség elé. Az első generációt s az idolokról kialakult gondolkodásmódot alapvetően határozta meg Lee Sooman, aki 1989-ben megalapította az SM Entertainment ügynökséget, ami a mai napig a legnagyobb ügynökségnek számít Koreában. Sooman ügynöksége volt az első, ami fiatal tehetségek képzését tűzte ki céljául. Ezekben az években alakult ki az is, mit értünk az idol szón. Az idolok olyan, elsősorban énekkel ÉS tánccal foglalkozó előadók, akiket hosszú éveken keresztül képeznek az ének, zene, tánc, előadói képesség, kommunikáció és színészet területén, s nagy hangsúlyt fektetnek stílusának, imidzsének, személyiségének formálására, kialakítására.

H.O.T vs Sechs Kies
1996-ra tehető az első fiúcsapat debütálása, ekkor jelent meg ugyanis a H.O.T, vagyis Highfive Of Teenagers (mielőtt megijednétek, lesz idiótább név is) első dala. Az öt tagú fiúcsapat első számukkal még nem ért el nagy sikereket, nem sokkal később viszont kihozták Candy címre hallgató vidám dalukat, ami már sokkal kedveltebb lett egész Koreában. Amerika is felfigyelt nemsokára a tehetséges fiúkra, 1998-ban ugyanis elnyerték az MTV Legjobb nemzetközi videónak járó díját a We Are The Future klipjükért. Természetesen hatalmas rajongótáborral rendelkeztek, a lelkes fanok a White Angels nevet kapták, ám nevükhöz több botrány is kapcsolódott: egyrészt sokan felháborodtak, ha valamelyik tagról kiderült, barátnője van, másrészt pedig állandóan összetűzésbe keveredtek a DSF-fel, vagyis a Sechs Kies nevű fiúcsapat rajongóival. A Sechs Kies 1997-ben debütált a DSP Media ügynökség alatt. A hattagú csapat két részből állt: a Black Kies trió a rap részekért, a White Kies trió pedig a vokálért volt felelős. Mindkét fiúbanda nagy sikereket ért el a 90-es évek második felében, az új évezredben viszont már nem voltak meghatározóak: a H.O.T 2001-ben feloszlott, a Sech Kies is bejelentette feloszlását, ám 2016-ban sokak örömére tértek vissza, így régi rajongóik nosztalgiázhattak.

g.o.d és 1TYM
Nemcsak az előző két banda tartozott azonban a korszak meghatározó fiúcsapatai közé. 1999-ben debütált a JYP ügynökség öttagú fiú idolcsapata, a g.o.d (Groove Over Dose), akiknek egyik albumukból több, mint 1 millió példányt sikerült eladniuk, valamint ők voltak az elsők, akik mindhárom fő koreai zenei csatorna legrangosabb zenei díját hazavihették. A Yang Hyunseok által alapított YG Entertainment sem tétlenkedett a 90-es években: 1998-ban debütált a négytagú hip-hop formáció, a 1TYM, akik bár hivatalosan még ma sem oszlottak fel, 2005. óta nem adtak ki közösen anyagot. Egyik taguk, Teddy Park viszont azóta a YG Entertainment egyik legfontosabb producerévé vált.

A korszak lánycsapatai
Természetesen az első girl groupok is megjelentek már a kilencvenes években. A legelső lánycsapat szintén az SM Entertainmenthez köthető, az S.E.S névre hallgató háromtagú formáció 1997-ben debütált kislányos megjelenéssel és cuki dalokkal, ami azóta is a k-pop és az ázsiai zenei kultúra meghatározó eleme. A korszak másik meghatározó lánycsapata a Baby V.O.X volt, akikhez több botrány is köthető. A Baby V.O.X először egy érett, szexi stílussal próbálta a közönség szeretetét kivívni, a konzervatív hallgatóság erre viszont nem volt vevő, így a csapat ügynöksége csak imázs- és tagváltással érhette el, hogy szerethetővé váljanak. Hetedik albumuk megjelenésekor, 2004-ben viszont újra a címlapokra kerültek, mert egyik dalukban Tupac Shakur rapjét engedély nélkül használták fel. 2005-ben két tag kilépett a csapatból, így végül 2006-ban oszlottak fel. Népszerű csapatnak számított még az 1998-ban debütált Fin.K.L (Fine Killing Liberty) is,  négytagú girl group inkább r'n'b stílusban utazott, s 2005-ig voltak aktívak.



Shinhwa, az örök túlélő
Az első generációs idolcsapatok közül egyetlen van, ami a mai napig aktívnak mondható, ez pedig a Shinhwa. A hattagú fiúcsapat az SME alatt debütált 1998-ban, s bár eleinte sokan a H.O.T formációhoz hasonlították őket, saját maguknak sikerült kivívni sikereiket. 2003-ban a tagok kiléptek az SM Entertainmenttől, s annak ellenére együtt maradtak, hogy különböző ügynökségekhez szerződtek le. Beperelték az SME-t, s végül megnyerték a Shinhwa név jogaiért zajló tárgyalássorozatot. 2008-ban mentek szünetre, hogy mindannyian letöltség kötelező katonai szolgálatukat, 2011-ben pedig saját céget alapítottak, s nem sokkal később kiadták 10. majd 11. albumukat is. Legutóbb 2015 februárjában adtak ki albumot, s tűntek fel több zenei showműsorban is.

Megtetszett egy videó, de fogalmad sincs, merre indulj tovább? Kigugliztad a csapat nevét, de fogalmad sincs, hogy megbízhatsz-e abban, amit a wikipédián írnak? Szívesen megtanulnád a csapattagok nevét és archoz is kötnéd őket, de egyelőre mindannyian ugyanúgy néznek ki? Ha bármelyik kérdésre igen a válaszod vagy csak valamilyen egyéb okból elkezdtél érdeklődni a koreai kultúra iránt, jó helyen jársz. Ebben a bejegyzésben megpróbáltam olyan oldalakat összegyűjteni, amik nekem sokat segítettek az első hetekben, hónapokban. Valahonnan mindenkinek el kell kezdenie, soha ne érezzétek hát amiatt rosszul magatokat, hogy tanácstalanul ültök a számítógép előtt.



1. Miss Kpop - K-pop Profiles
A Miss Kpop blogon angol nyelven szinte az összes népszerű k-pop idolcsapat tagjainak adatait megtaláljátok, így nagyon jó kiindulópont lehet, ha megszeretnétek tudni, kik az adott csapat tagjai, hogy néznek ki, mennyi idősek, és mit érdemes róluk még tudni. A profilok nagyon hasonló felépítésűek: előbb megtudhatjátok, melyik országban milyen ügynökségnél dolgozik az adott csapat, majd a tagok következnek, a leaderrel kezdve, majd születési sorrendben a legidősebbtől egészen a maknae-ig, vagyis a legfiatalabb tagig. A név és a művésznév mellett megtudhatjátok a tagok pozícióját a csapatban, magasságát és súlyát, sőt a vércsoportját is (az se tántorítson el ilyen rettentően fontos adatoktól, hogy a saját vércsoportotokat sem tudjátok). Emellett gyakran szerepel az adatok között, hogy az adott tag honnan érkezett, illetve egy-két extra információ. Kiindulásnak ezek a profilok mindenképp hasznosak, főleg, hogy a lap alján általában minden kislemezes daluk címét és videóját is megtaláljátok.

2. Kpopinfo114 és Kpop 101 - Who's who
Oké, tegyük fel, hogy megjegyeztétek, melyik csapatot kik alkotják, de a videókban még mindig nehezetekre esik megkülönböztetni ki kicsoda. Ne hibáztassátok magatokat, egyes előadók gyakrabban változtatnak hajszínt és stílust, mint mi nadrágot. Ennek ellenére nem lehetetlen feladat beazonosítani, egyes videókban kik szerepelnek és ebben segítségetekre lehet ez a két blog. Előadókra és videókra lebontva megtalálhatjátok itt, az egyes tagok hogy néztek ki az adott klipben, hála a klipből kivágott kis jeleneteknek. Persze ez sem mindig elegendő segítség, főleg, ha a tagok legalább háromféle outfitben megjelennek egy videóban, így még mindig összekeverhetitek őket. De ilyenkor sincs para, hiszen nagyon sok esetben segítségetekre lehet a...

3. LearnKPOPnamesWithMe - Feliratos videók
... LearnKPOPnamesWithMe Youtube csatornája, ahol jelenleg több mint 100 videót találhattok meg "members name feliratokkal". Ez azt jelenti, hogy miközben megy a videóklip, a képernyő alján megtaláljátok, épp melyik tag szerepel az adott snitten, illetve táncos jeleneteknél ki áll a koreográfia közepén. Ha párszor végignéztek egy ilyen videót, már sokkal könnyebben felismeritek a tagokat a többi interjúban, képen és videón, ezt garantálni merem. Sajnos a csatorna már nem igazán frissül, de biztos vagyok benne, hogy lesz majd, aki a jövőben pótolja az ilyen hiányosságokat és az új csapatokat is könnyebben be lehet majd azonosítani.

4. K-Ville Entertainment - Videók minden mennyiségben
Ha már nagyjából képbe kerültetek a csapatok tagjaival és szeretnétek továbblépni, vagy épp az előadók helyett sokkal jobban érdekel, milyen zenét csinálnak, melyik videók épp a legmenőbbek, vagy melyek azok a k-pop alapdalok, amiket mindenképp végig kell nézni, akkor a K-Ville Entertainment Youtube csatornája is jól jön majd a böngészés során. Amellett, hogy az oldal létrehozott egy lejátszási listát a legalapvetőbb k-pop dalokkal, hetente kijön egy top 50-es listával, így viszonylag könnyen képbe kerülhetsz a legújabb zenékkel és videókkal kapcsolatban. Ha pedig már mélyebben elmerültél a korei kultúrában, kipróbálhatod a játékaikat is, ahol 10 másodperces instrumentális részletekből kell kitalálni k-pop dalokat.

5. allkpop és soompi - Ha információk kellenének
Ha pletykaéhes vagy, vagy csak az érdekelne, mi folyik épp kedvenc csapataid háza táján és nem értesz koreaiul (a legjobbakkal is megesik), akkor érdemes gyakran böngészni az allkpop és soompi oldalakat, amik talán a legnépszerűbb angol nyelvű k-pop híroldalak. Persze a pletykák és a hírverések néha itt is teret nyernek, sokan illetik kritikával például az allkpop-ot, amiért figyelemhajhász és nem mindig 100%-ban igaz információt közölnek le, de sokszor azért ennek ellenére hasznos és fontos információkat olvashatunk ezeken az oldalakon és könnyebben naprakészek lehetünk.

A Buzzfeed készített még tavaly egy videót, ahol a Try Guys nézhetett végig k-pop videókat és értékelhette őket. A videó szerintem nagyon szórakoztató és mindenkinek előszeretettel ajánlom, de nem ez lesz a mai bejegyzés központjában, hanem az a mondat, ami az egyik tag száját hagyta el a videóban. Szerinte, a k-pop videók általában három kategóriába esnek, ezek pedig a cuki (cute), cool és őrült (crazy). Ez tehát a címben szereplő három c, és erről szól majd ez a posztsorozat: minden hétre igyekszem összegyűjteni egy-egy cuki, menő és őrült videót.

Cute: Red Velvet - Ice Cream Cake



Bár a nevükből és a dal címéből kiindulva a csapatot alkotó öt lány eléggé édesszájú lehet, ez nem látszik meg rajtuk, hiszen tökéletesen néznek ki az Ice Cream Cake videójában is. Az öt lány, Irene, Seulgi, Wendy, Joy és Yeri 2014 augusztusában debütált az SM Entertainment zászlója alatt és azóta sikert sikerre halmoztak, tavaly tavaszi daluk az Ice Cream Cake pedig az egyik legnagyobb sláger lett. Nem csoda, hiszen a videóklip akár a cukiság definíciója is lehetne: édes sütemények és cukorkák mindenhol, rengeteg rózsaszín, és pasztellszínű szoknyában táncoló lánykák. A legnagyobb húzóerőnek viszont nem ez, hanem a koreográfia bizonyult, a refrénre kitalált lépéseket azóta rengeteg lány- és fiúbandatag is feldolgozta már.

Cool: GOT7 - If You Do



Szintén 2014-ben debütált a héttagú fiúcsapat a JYP Entertainment színei alatt, If You Do című dalukkal pedig tavaly ősszel örvendeztették meg rajongóikat. A videóklipben pedig minden megvan, amitől coolnak titulálhatjatuk a fiúkat: nemcsak a koreográfia elképesztő, de a borús hangulat, a menő helyszínek, az összegrafitizett autó, de még a boxzsák is passzol a dal hangulatához. A klipben mind a hét srác, JB, Mark, Junior, Jackson, Youngjae, Bambam és Yugyeom is külön jeleneteket kapott saját helyszínnel és történettel, így mindannyian csilloghatnak egy kicsit. A videó erősségei mégis azokban a snittekben rejlenek, ahol mind a heten együtt táncolnak. Mert nehezen találni coolabb dolgot hét fekete bőrdzsekis fiúnál, akik valami olyan koreográfiát varázsolnak elénk, amit amerikai vagy európai klipekben szinte soha nem látni.

Crazy: Block B Bastarz - Zero For Conduct



A Block B névre hallgató csapat még 2011-ben debütált, 2015-ben viszont nem mind a hét fiú, csak P.O, U-Kwon és B-Bomb fog közösen egy albumot kiadni. A BASTARZ névre keresztelt subunit végül áprilisban jelentette meg a lemezt, a videóklipet pedig a Zero For Conduct című dalhoz készítették el. Kezdjük ott, hogy már maga a dal is messze kilép abból a dobozból, amibe az emberek általában a k-popot belehelyezik, de a videó is elég extrémre sikerült: fürdőruhában belsőségeket baltával szeletelő hölgyek, bilinccsel és baseball-ütővel mászkáló álarcos hölgyemények, vér és tűz mindenhol, sőt az egyik tag a videó végére igazi vérszívóvá válik. A dal hangulatához viszont remekül passzol ez a sötét őrület, és a BASTARZ mindenképpen hű maradt nevéhez.

Tudom, hogy a töri órák már általánosban és gimnáziumban is elég unalmasak tudnak lenni, de mint mindennek, a koreai popkultúrának is van története. A könnyebb megértés és a tisztánlátás végett egy kicsit ezzel is érdemes foglalkozni. Nem ígérek teljes körültekintő munkát és rengeteg pontos adatot, de ha valaki nagy vonalakban ismerné szeretné a k-pop történetét, akkor ez a sorozat segítségére lehet.

Kezdjük Ádámtól és Évától!
Ha a koreai könnyűzene kezdetét keressük, egészen a 19. század végéig, 1885-ig kell visszamennünk az időben. Akkor egy amerikai misszionárius, Henry Appenzeller érkezett az országba és amerikai és brit népdalokat kezdett el tanítani iskolákban. Ezeket a dalokat később changga-nak nevezték Koreában és a nyugati dallamokra saját nyelvükön énekelték a szövegüket. A nálunk is híres Ó, te drága Klementina ott például Simcheongga néven futott. A japán uralom alatt felerősödött a changga dalok szerepe a koreaiak életében, akik a zene segítségével próbálták kifejezni a japánokkal szembeni érzéseiket.



A trot térhódítása
Az 1920-as években egy japán zeneszerző, Masao Koga mixelte össze a hagyományos koreai zenét az Amerikából érkező gospel dalokkal és ez adta az alapját a később Japánban Enka, Koreában trot névvel illetett népszerű daloknak. A trot kifejezés a foxtrotból érkezett és igazán a hatvanas években váltak divatossá ezek a dalok. A japán uralom végetértével egyre több nyugati elemet felvettek a trot zenészek és a Kim nővérek dalaikkal még az Ed Sullivan Showba is eljutottak a hatvanas években. A 80-as és 90-es években aztán sokat veszített népszerűségéből, a 2000-es években viszont több k-pop együttesnek köszönhetően újra egyre többen érdeklődnek a stílus iránt, Daesung a BIGBANGből és több Super Junior tag is adott ki már trot dalokat.

Valami Amerika
Miután 1945-ben Korea felszabadult a japán fennhatóság alól, lassan elkezdett szivárogni a nyugati popkultúra az országba. Előbb csak egy-két bárban lehetett nyugati zenét hallgatni, a Koreai háború után azonban a térségben maradó amerikai katonák segítségével egyre több fiatal ismerhette meg, mit hallgatnak kortársaik az óceán túloldalán. Amerika pedig "elkényeztette" harcosait: az ötvenes években Marilyn Monroe és Louis Armstrong is az országba látogatott, fellépésük pedig nemcsak az amerikai katonákat, hanem a hazai fiatalokat is lenyűgözte. A nyugati zene egyre inkább hatást gyakorolt Korea könnyűzenei életére is, a 60-as években a Beatles-láz begyűrűzése után megjelentek az első koreai rockbandák is.

A balladák kora
Amíg az 1980-as években a nyugati világ szintipopra bulizott, Korea sokkal melankolikusabb vizekre utazott, s az évtizedet főleg a balladaénekesek uralták. 1985-ben jelent meg Lee Gwan-jo albuma, ami több, mint háromszázezer példányban fogyott. De természetesen az amerikai előadók is jelen voltak már ekkor a koreai könnyűzenei életben. A legnagyobb hatással egyértelműen Michael Jackson volt a koreai előadókra, zenei stílusa, előadásmódja és tánclépései a mai napig inspirálják a k-pop csapatokat. Az évtized végére a pop, dance és hip-hop zene is megérkezett és elterjedt az országban, ezzel megalapozva azokat a változásokat, amiket a kilencvenes évek és a huszonegyedik század tartogatott számunkra.

De hogy ki volt a k-pop első igazi harcosa? Kiket tartanak az első generáció tagjainak? Mikor alapultak meg az első nagy ügynökségek? Erre a következő részben kaphattok választ.